Ft
Ft
18°C
7°C
Ft
Ft
18°C
7°C
04. 20.
vasárnap
Legolvasottabb témák
Orbán Viktor
Orbán Viktor
migráció
migráció
energiaválság
energiaválság
orosz-ukrán háború
orosz-ukrán háború

Akták

AKTA
Háború Ukrajnában
AKTA
Választás 2024
AKTA
Háború Izraelben
AKTA
Lengyel választás
AKTA
Egymillió Találkozás Napja
AKTA
Foci Eb 2024
AKTA
Olimpia 2024
AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024
AKTA
Árvíz 2024
AKTA
Magyar Péter botrányai
Előfizetés
Szerzőink Feliratkozás hírlevélre
04. 20.
vasárnap
Hírek
Vélemények
Hetilap
régészet középkor magyar történelem királyi vár múzeum Visegrád videó történelem Vár építészet

Így nézett ki a visegrádi királyi palota a középkorban

2016. január 29. 17:54

A visegrádi királyi palota nagyobb városi házként kezdte pályafutását, és Mátyás alatt élte virágkorát. A törökök alatt az épületegyüttes rommá lett, amit a huszadik század első felében kezdtek el feltárni.

2016. január 29. 17:54

A visegrádi király palota előzménye a palotamúzeum leírása szerint Károly Róbert városi háza volt. Komoly palotává csak I. Lajos fejlesztette uralkodása első felében. A romjaiban ma is álló épületeket még szintén I. Lajos kezdte meg építeni élete végén de már csak utódai: Mária és Zsigmond fejezték be a XIV. század végén.

A XV. század első évtizedéig, míg Zsigmond az udvarát Budára nem költöztette, a visegrádi királyi palota maradt a magyar uralkodók hivatalos székhelye. A XV. században háttérbe szorult palotát csak Mátyás állítatta helyre a XV. század végén. Ettől kezdve, az 1544-es török hódításig a magyar királyok vidéki rezidenciája volt. A török időkben rommá vált épületet a XVIII. század közepén lebontották. 1934 óta folyó feltárása és helyreállítása során maradványait múzeummá alakították.

A királyi palotának a XIV. század végén kialakult épületegyüttese három fő részre tagolódott. Északon a palotakert, délen pedig a ferences kolostor fogta közre a központi épületcsoportot amely nagyjából 123 x 123 méteres területet foglalt el. A kaputorony az utcai homlokzat közepén épült. A nagy fogadóudvart a nagytermeket magába foglaló északnyugati, a királyi lakosztálynak helyet adó északkeleti, a palota kiszolgáló helyiségeit tartalmazó délnyugati és délkeleti szárnyak, valamint a palotakápolna fogták közre. Az udvar déli részét gyalogos lovagi tornákra használták. Az udvar felső részén helyezkedett el a reneszánsz Múzsák-kútja. Innen nyitott lépcsősor vezetett a kápolnateraszra.

Összesen 4 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kurbitalis
2018. február 05. 14:01
Hagyd már te is ezt a stadion-dumát! A kormány beindította a várak rekonstrukciója projektet. Nem a ballibkomintern baromságait kell szajkózni, hanem tájékozódni. A kormány nem stadionokat épít, hanem több stadiont rehabilitált és rehabilitál. A felcsúti stadion kb. 3000 fő befogadó képességű. A Megyeri úti Szusza F. Stadion 13 ezer nézőt fogad be. Ez egy kicsi stadion. A szolnoki Tiszaligeti Stadion 10 ezer főt.- Felújítva Miskolci Stadion 15 ezer férőhely - felújítva Összeomlás előtt számos nagyvárosi stadion, melyet a vidéki csapatok használtak/használnak, melyekben versenyeket bonyolítanak le. Ezen kívül a kormány támogatja cca ezer iskolai sportpálya rehabilitálását, fejlesztését, korszerűsítését. Uniós pénzekből, amit az unió csak erre ad. A vár-és kastély rekonstrukció program jó részét is uniós pénzekből fedezi. AMI NEM AJÁNDÉK, HANEM JÁR. Ha nem fosztanak ki bennünket már a 70-es évektől kezdve (IMF, aztán a "privatizáció" és következtében a teljes gazdasági, ipari önellátás lenullázása, ha nem hordanák ki folyamatosan a pénzünket a multik, ha nem rothasztottak volna le minden maradék ágazatot és szintet a balliberális kormányok, ha nem adósítottak volna el minket a teljes nemzeti vagyont fedezetül adva, már minimum valóban Ausztria szintjén állnánk
Válasz erre
1
0
3M..
2018. február 05. 14:01
Ezekre a csodálatos hagyatékokra is legalább annyi pénzt kellene áldozni, mint a stadionokra. Ez minden pénzt megér, sokat javítana Magyarország lerongyolódott összképén. A gazdag történelmünk hagyatékai előbbrevalóak kellenének hogy legyenek, a XX. és XXI. századi építményeinknél. Ez a történelmi örökségünk, amit felújított állapotban kellene ráhagyni az unkáinkra, az utókorra. Szebb Jövőt!
Válasz erre
6
2
polnemkor
2016. január 29. 23:46
Nagyon igaz!
Válasz erre
1
1
szabadhajdu
2016. január 29. 20:30
Nagy régen a magyar.....
Válasz erre
0
1
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!